Véget ért

Vége van a nyárnak, hűvös szelek járnak, nagy bánata van a cinege madárnak....
Hát meg kell, hogy mondjam, a nyár második fele sokkal, de sokkal jobbra sikeredett, mint az első.
Amikor utoljára jelentkeztem, még nagyon aggódtam, hogy vajh' ugyanolyan nyomott hangulatban fog-e folytatódni, de hál' istennek, jobbra fordult a helyzet.
 Minden héten buliztunk, de tényleg, szó szerint hetente volt egy grill-, egy szüli- vagy névnapi-, egy bridzs-, vagy egy tüzijáték- összejövetel.
Minden évben rácsodálkozom arra a különleges légkörre, ami nyaranként a balatonon kialakul. Három befolyásoló tényező van, ami meghatározza a nyarak lefolyását: 1. a Bentzik villa mindig változó legénysége, 2. a Gombos klán, 3. a bélatelepi nyaralók összetétele.

1. A Bentzik- villában hétről-hétre, de sokszor napról-napra változik a bentlakók létszáma, kora és neme. Általában az alapcsapathoz (Anyu, Kinga, Nagyi, Mili és Én) csatlakoznatk különböző bővítmények. Pl. megfigyelhető, szerda délutántól kezdve erősödő hatásfokkal, anyu kedélyállapotának változása. Az első 3 napon még sajtos csirkét készít, füstölt sajttal, ("mert nem kell mindig a legolcsóbbat venni, nem?"-felkiáltással), és örömmel és élvezettel fogyasztja Kinga aktuális gasztronómiai remekművét. Szerda délutántól kezdve viszont, egyre olcsóbb és egyszerűbb kaják mellett voksol, hirtelen zavarni kezdi, ha a Kinga tejszínnel habarja be a levest, vagy, ha az olcsó margarin helyett márkás vajat használunk. Már nem dícséri agyon a Gászpáccsót, pedig addig nem zavarta, ha a Kinga vegetát használt. Na ilyenkor lehet tudni, hogy már érzi apu előszelét. Pénteken már csak egy kis natúr halfilé kerül az asztalra, szigorúan sóval és nem ételízesítővel, megmorog, amiért sokat alszom délután, és hirtelen vad takarításba kezd. Hétvégenként apuval és néha Danival bővül ki a társaság. Meglepő módon az öreggel egyszer se volt komoly összetűzésünk, persze a kutya miatt többször is megmorgott a mihez tartás végett. Amúgy rendszeresen felbukkantak még, ahogy azt már megszokhattuk, Kinga különböző rokonai, barátai és üzletfelei, mind érdekes és szokatlan emberek, furák, meg rokonszenvesek meg kibírhatatlanok egyaránt, ami éppen megadatik.
 Aztán persze minden évben jönnek a Petiék, meg nekem vmi pereputtyom (barátnők, gyerekesek, vitorlások, rajzolósok, stb) 

2.  A Gombos-klán. Hát igen, ez egy nehéz ügy. Alapjában véve kijelenthetjük, hogy imádom őket. De azt is fontos megjegyezni, hogy ezeknél bonyolultabb, kiismerhetetlenebb és változékonyabb népeket még nem láttam. Sokat változott a helyzet, amióta, hogy úgy mondjam, hozzájuk nőttem. Mert hát gyerekkoromban nem volt túl szoros a kapcsolatom velük, nagy volt a korkülönbség, egyes egyedül a Samuért rajongtam, őt viszont istenítettem és bálványoztam mindenek felett. Amióta viszont idősebb lettem (kb 16-17 éves korom óta) rájöttem, hogy a maga módján mindenki nagyon érdekes és értékes személyiség a családomban. És annyira különböző módon, hogy az egyszerűen hihetetlen. Egyetlen közös tulajdonságuk van: szeretik egymást. Mindenki mindenkit. Persze vannak konfliktusok, meg feszültségek, de melyik családban nincsenek? Ahogy öregszem, úgy kerülök egyre közelebb hozzájuk. Már elég jól belelátok a párkapcsolataikba, munkájukba, családi életükbe. A gyerekek változásai, fejlődésük egyszerűen lenyűgöző.
 De az egészben az a legjobb, hogy bármikor, bárhol, bármilyen körülmények között királyul el lehet velük lenni. Esténként élmény volt a kocogás a nőstényekkel. Olyan jól eldumáltunk, mint a legjobb barátnőimmel egy csajos talin. A strandon ugyanúgy elvagyunk, mint egy koktél mellett, vagy vakolás közben pl. ugyanannyit röhögünk, mint részegen vaddisznóvadászat közben a szomszéd kertjében. Mindegy, hogy puccos esküvő, társasozás, vagy meztelen éjszakai fürdés a Balcsiban, ezek mindig hozzák a formájukat. És mindig lehet rájuk számítani.
 Beszólnak és kiröhögnek, ha valami nem tetszik nekik, éles a nyelvük, mindenről van véleményük, amit ki is nyilvánítanak, ha kérdezted, ha nem. Ha nem vagy elég edzett, vagy olyan érzékeny vagy, mint pl. én, akkor eléggé a lelkedbe tudnak mászni. Idén pl. addig szekálták a Danit meg a Petit, amíg azok le nem vágták évek óta növesztett szakállukat. Viszont mindegy, mi a véleményük, hogy hallgatsz-e rájuk, vagy sem, bármit csinálsz, szeretnek és elfogadnak. Csak meg kell várni, hogy lekerülj a terítékről, és rászálljanak valaki másra.

3. Bélatelep. A Gombos-Bentzik klán Bélatelep második legnagyobb csoportosulása. Összesen 5 nyaraló és több, mint 60 ember. Ide tartoznak a Gombosok, Baloghok, Dörnyeiek és Bentzikek. A legnépesebb szövetség, hogy úgy mondjam, Nelly számításai szerint 70 körüli emberből és 6 nyaralóból áll. Szóval nem sokkal veszítettünk. A lényeg, hogy nem sok olyan visszatérő nyaraló van Bélatelepen, aki ne tartozna bele a 3 legnépesebb csorda közül valamelyikbe. És, ami mégjobb, hogy ez a 3 nagy csapat mind összetartozik valamilyen módon. Például apu gyerekkori legjobb barátai, jó néhány ex-csaja, az építésze, stb. mind a Pusztai-Nádaskai klánhoz tartoznak. Az Alsóbélatelepi Nemzetközi Bridzsverseny remek alkalom arra, hogy az ember átlássa a kuszaságot, hogy ki kihez tartozik. Mert én úgy vagyok vele, hogy ha látok egy ismerőst a strandon, tudom, hogy köszönnöm kell neki, de nem tudom, hogy, teszem azt, a Juliska örömében, vagy a Verőfényben, vagy a Darázsfészekben lakik-e, vagy azt, hogy hogy hívják, és hogy a Kispöff fia-e, vagy a Novák Nyúl, vagy a Pimpili veje, mert ezeket az ember nem jegyzi meg annyira.

Minden nyárnak más a hangulata, minden nyáron van valami "ÜGY", ami az összes nagy klánt érinti, ami állandó beszéd- és vitatéma. Minden nyáron megismerünk új embereket, vagy összebarátkozunk valami régi, de addig mellőzött ismerőssel. Minden évben az egyik legnagyobb esemény (a fürdőegyleti gyűlésektől eltekinve) a Bridzs-verseny, amihez, persze mindenkinek köze van. Erről az ideiről majd részletesen írok, mert igen tanulságos este volt.