Elkezdtem megint nézegetni a fogyókúrás és otthoni edzős oldalakat. Már mondtam, nem, hogy mennyit magamra zabáltam a depressziós korszakomban? Egy ideje már újrakezdtem a harcot, de itt a nagy évvégi hajtásban elmaradoztak az esti séták és újrakezdtem a zsömle-evést. Viszont nem mértéktelenül és nem is sokáig, az utóbbi pár napban már odafigyeltem, hogy mit kajálok és mennyit, holnaptól pedig megint megkísérlem kiiktatni a kenyérféléket az étrendből. Ha minden jól megy, újraindulnak az esti séták, és megvettem a rollert, amire annyira vágytam.
Már voltam is vele bent a városban, de basszus, rohadt fárasztó ám hosszú távon! A Jobb combom már pár perc után égni kezd, ez az a lábam, amelyiken állok és nem az, amelyikkel hajtom magam. És úgy általában sokkal megerőltetőbb, mint a biciklizés.
Kezdek lélekben felkészülni a tornázásra is, már nagyjából tudom, hogy milyen gyakorlatokat akarok rendszeresen csinálni. Először is megtanulom a tibeti jóga 5 hogyhíjjákját, tudjátok, a forgósat, aztán kikísérleteztem egy tök jó mozgásformát, ami nem terheli az ízületeket, viszont edzi a hast, a hátat és a karokat. Véletlenül jöttem rá, éppen khm.. nem mondom meg, mit csináltunk a Danival a plafonra szerelt húzódzkodóján lógva, amikor beugrott, hogy van egy twisterem. Odaraktam a twistert a húzóckodó alá, és úgy kezdtem a riszát, hogy közben kapaszkodtam a húzódzkodóval, és tartottam a súlyomat, amennyira tudtam. Ebből aztán egy jó kis saját testsúlyos, aerob mozgás lett. Mivel kapaszkodom a kapaszkodóba, a térdem meg a csípőm meg a gerincem nincs leterhelve, viszont erősödöm mint állat. Elővakartam még a kis súlyzóimat is és kinéztem az interneten egy karháj-feszesítő feladatsort, ami nem néz ki túl durvának. Ja, és még ott van a toka-torna, amit kakálás közben fogok majd végezni reggelente. Így lesz kerek a világ.
Befejeztem a ház karácsonyi puccba vágását, Milivel lelkesen díszítettünk, rendezkedtünk. Felállítottuk a karácsonyfát, felraktuk az égősorokat, kiakasztottuk az ablakba a világítós betlehemi csillagot. Most olyan a kecó, mint télanyó kunyhója. Kicsi, kényelmes, a kandallóban vidáman pattog a tűz, mindenhol csengettyűk, füzérek, fények, mint egy kokakóla reklámban. És az egészet lomtalanítottam. Volt egy nő, aki úgy, ahogy van, az egész karácsonyi cókmókját odaadta, mondván ő kiszáll az ünnep-bizniszből. Csillától annyi karácsonfadíszt kaptunk, hogy rá se fért az összes a kis fenyöcskénkre, és a Szakolczai Kriszti fényfüzéreket és kis arany-angyalkákat hozott nekünk, amikkel a nappalit meg a Mili szobáját dekoráltuk. A Mili szobája olyan hangulatos lett, hogy elhatároztuk, nála örökre fennmaradnak a lámpácskák a plafonon.
Más... Felvettem a a vizsgáim nagy részét, már csak az esztétika és a modell utáni rajz hiányzik, de ezekre még nem kaptuk meg az aláírásokat. Ha minden jól megy, csak két tantárgyra kell majd úgy igazán tanulnom: anatómiára az izomtant, és esztétikára a sok baromságot. Ha lesz időm a héten, elmegyek a művészellátóba is és veszek pár dolgot: pasztell papírt, mert akarok pár pasztell-lényt csinálni, mattítót, hogy ne csillogjanak be az olajfestmények, vásznat meg fixatívot. Asszem nem volt más.
Holnap felveszem az indexemet és leadom az anatómia rajzokat, amiket a hétvégén a meztelen Daniról csináltam, kedden megtekintjük a kiállítóteret, csütörtökön szerepjáték este megint, pénteken osztálykarácsony meg galériabuli. Ez a terv. Majd meglátjuk, mi lesz belőle.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése